SZABÓ ILLÉS
MEETS
PAT METHENY
Opus Jazz Club · Budapest Music Center · Budapest, Mátyás u. 8.
NEM TRIBUTE.
PÁRBESZÉD.
A MAO meets the masters! sorozatban a zenekarhoz közel álló zeneszerzők és hangszerelők egy-egy olyan nagy mesterrel ülnek le beszélgetni, aki meghatározta a zenei gondolkodásukat. Nem utánzás, nem emlékkoncert. Inkább válasz, a saját hangjukon.
Ma este Szabó Illés gitáros, zeneszerző és hangszerelő beszélget Pat Metheny zenéjével. Illés számára ez nem stílusgyakorlat:
„Ez számomra elsősorban egy érzelmi kérdés, nagyon erős érzelmeket vált ki ez a zene belőlem, tényleg az első pillanattól kezdve, hogy megismertem.”
A műsor két fele egymásnak felel: három Metheny-kompozíció nagyzenekarra, és három saját darab, amely Metheny világából indul, de Illés nyelvén szólal meg. Gitár, big band és két énekes hang, amely itt-ott hangszerként simul a zenekarba.
DALLAM × TÉR
HAT SZÁM.
KÉT SZERZŐ.
Három darab Pat Metheny tollából, és három Szabó Illés saját kompozíciói közül, amelyek Metheny zenéjéből merítenek.
A sorrendet a színpadról halljátok. Ez is a játék része.
NÉHÁNY DOLOG,
AMIRE ÉRDEMES
RÁFÜLELNI
What Do You Want?
Az eredeti egy gitár–bőgő–dob trió felvétele. Illés elmondása szerint ennél a darabnál engedhette el leginkább a fantáziáját. Figyeld, mi lesz egy három hangszerre gondolt zenéből, amikor hirtelen egy egész big band játssza.
Blossom
Metheny első lemeze, a Bright Size Life inspirálta, amely tele van egy-egy hangközből kinövő számokkal. A Blossom alapmotívuma két egymás után megszólaló kvártra épül. Ha egyszer meghallod ezt a két lépést, az egész darabban követni tudod, hová nő tovább.
On Her Way
Metheny és Lyle Mays közös darabja. Illés szerint a Metheny Group számai „nagyon komplex és rétegzett zenék”, és ezeket a rétegeket szerette volna megmutatni. Próbáld meg egyszerre két szólamot követni: a dallamot és azt, ami alatta mozog.
Akik tudják
A darab egy „repülős” tizenhatodos groove-ra épül, ami végig mozgásban tartja a zenekart. A csúcspont két szólista zenei beszélgetése: figyeld, hogyan válaszolnak egymásnak, és ki viszi tovább a másik gondolatát.
Have You Heard
A Letter from Home lemez nyitódarabja: lendületes, előre húzó, mintha egy hosszú utazás első kilométerei lennének. A Metheny Group ebben a korszakban gyakran szöveg nélküli énekkel színezte a dallamot. Figyeld, ma este kik veszik át ezt a szerepet a zenekarban.
Time Thief
Tipikus amerikai középnyugati, „americana” hangulat: tág tér, egyszerű, éneklős dallam. Illés ezzel Metheny zenésztársára, Charlie Hadenre is emlékezik, akivel Metheny a Beyond the Missouri Sky című duólemezt készítette.
Énekhang hangszerként
Metheny zenéjében az ének sokszor nem szöveget mond, hanem a hangszerek között találja meg a helyét. Ma este két vokalista hangja is megszólal: figyeld, mikor válnak a zenekar egyik „hangszerévé”.
A gitár, ami fúvósként frazeál
Metheny játékát gyakran úgy írják le, hogy úgy formálja a hangokat, mint egy fúvós: ívesen, levegővel, lélegezve. Figyeld, mikor „énekel” a gitár, és mikor válaszol rá egy trombita vagy szaxofon.
Dallam, amit hazaviszel
Metheny dallamai elsőre könnyen dúdolhatók, alattuk viszont sokszor bonyolult harmóniák és ritmusok futnak. Ha a koncert után egy dallam még a fejedben jár, akkor pont azt kaptad, amit ez a zene ígér.
Az ív
Ezek a darabok ritkán „csak” témák és szólók. Inkább történetek, amelyek lassan építkeznek, csúcsra érnek, aztán megpihennek. Figyeld, hol kezd emelkedni a zene, és mi viszi fel.
AZ ELSŐ
PILLANATTÓL.
Szabó Illés jazzgitáros, zeneszerző és hangszerelő. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Conservatorium van Amsterdamban végezte. 2021-ben megnyerte a Magyar Jazz Szövetség big band zeneszerző versenyét.
Zenészként a Lowland Collective, Mycheller Mirtill Swinguistique formációja, a Szalóki Ági – Bognár Szilvi – Magyar Bori világzenei formáció és a Vintage Dolls tagja. Zeneszerzőként és hangszerelőként dolgozott többek között a Modern Art Orchestrával, Palya Beával, a Mörkkel, Karosi Júliával és az RTQ vonósnégyessel, Tóth Verával, a Budapest Jazz Orchestrával és a BJC Big Banddel Borlai Gergő közreműködésével.
Amikor big bandre kezdett hangszerelni, nagyon természetesen jött a gondolat, hogy Metheny számain keresztül térképezze fel ezt a világot. Ez máig vezérfonal, amikor a saját zenéjét írja.
A koncert előtt ezt mondta: „Igazából az egész koncertet várom nagyon izgatottan, és nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy a zenekar és a szólisták milyen irányokba viszik el majd a zenét, amit írtam.”
GITÁRRAL
FOLYTATTA.
DALLAM.
TÉR.
MOZGÁS.
Pat Metheny 1954. augusztus 12-én született Kansas Cityben, zenész családban. Nyolcévesen trombitával kezdte, tizenkét évesen váltott gitárra, tizenöt évesen pedig már rendszeresen játszott Kansas City legjobb jazzmuzsikusaival.
Tizennyolc évesen a Miami Egyetem, tizenkilenc évesen a bostoni Berklee legfiatalabb tanára lett. 1974-ben csatlakozott Gary Burton vibrafonos zenekarához, első lemeze, a Bright Size Life pedig egy új generáció számára írta újra, hogyan szólhat a jazzgitár.
1977-ben Lyle Mays zongoristával megalapította a Pat Metheny Groupot, amelynek hangzása – dallamos, tágas, egyszerre földközeli és lebegő – generációk zenei emlékezetébe égett bele. A Group hét egymást követő lemezével hét egymást követő Grammy-díjat nyert.
Metheny közben mindig kísérletezett: az elsők között kezelte komoly hangszerként a szintetizátort, és olyan előadókkal játszott, mint Steve Reich, Ornette Coleman, Herbie Hancock, Jim Hall, Milton Nascimento vagy David Bowie. 1974 óta évente 120–240 koncertet ad.
KILENC DOLOG
PAT METHENYRŐL
Kisgyerekként maga improvizálta az altatóit, és azokat énekelve aludt el.
A család eleinte gyanakodott a gitárra. Végül beleegyeztek, de cserébe az iskolai zenekarban kürtön kellett játszania.
A Beatles Ed Sullivan-showbeli fellépése hozta meg a kedvét a gitárhoz. A „Hard Day's Night” filmet a helyi moziban öt-hatszor is megnézte.
Tizenhárom évesen élőben látta példaképét, hét héttel Montgomery halála előtt. Az aláírást az édesanyja lelakkozta, és kitette a falra.
Tizenöt évesen ösztöndíjat nyert egy egyhetes jazztáborba, ahol a magyar születésű gitáros, Zoller Attila lett a mentora.
Saját bevallása szerint fiatalon napi tizenkét órát gyakorolt vagy lemezeket hallgatott. Az indoklása: „The music is too hard.”
A Pikasso nevű hangszert Linda Manzer kanadai hangszerkészítő építette neki: egyetlen hangszer, negyvenkét húrral.
A „This Is Not America” 1985-ben, egy filmzene részeként jelent meg, és Angliában a Top 40-be is bekerült.
2010-es Orchestrion lemezén saját tervezésű, mechanikusan vezérelt hangszerek vették körül, így egymaga szólaltatott meg egy egész zenekart.
KÖZREMŰKÖDŐK
„Számomra az énekhang önálló hangszer, a zene egyik legsokoldalúbb kifejezőeszköze.”
„20 éve szeretem, hallgatom és énekelgetem Pat Metheny zenéjét… most meg belülről hallgathatom a zenekart. (Csak ne felejtsek majd el beszállni…)”
A LEMEZ NEM
MÚZEUMI TÁRGY.
A Modern Art Orchestra története 2005-ben indult Fekete-Kovács Kornél vezetésével. Azóta több mint huszonöt órányi, kifejezetten a zenekar számára írt nagyzenekari zene született. Ez elég jól jelzi, hogy a MAO számára a big band sosem kész recept volt.
A zenekar műhely is: előadók, zeneszerzők és hangszerelők dolgoznak benne együtt, sokszor ugyanaz az ember mindhárom szerepben. Jazz, kortárs klasszikus zene, elektronika – a határok itt inkább tájékozódási pontok, mint kerítések.
Innen nézve a Legendás Albumok sorozat sem nosztalgiagyakorlat. Egy 1958-as felvételt hangról hangra reprodukálni amúgy is furcsa lenne: az eredeti ereje éppen abból fakad, hogy azok a zenészek akkor, abban a stúdióban, egymásra reagálva játszottak.
Hatvannyolc évvel később sokkal érdekesebb kérdés, hogy mit kezd ezzel a zenével öt mai muzsikus.
Mi marad érintetlenül? Mi mozdul el? Hol szól közbe a jelen? A partitúra adhat kapaszkodót, de az improvizáció miatt a válasz minden koncerten egy kicsit más.
Talán ez áll a legközelebb az eredeti lemezek szelleméhez is. Nem konzerválni őket. Játszani velük.
ÉS ALKOTÓI KÖZÖSSÉG.
KÉT SOROZAT.
SOK ÚJ ESTE.
Ősszel a Modern Art Orchestra két sorozattal van jelen az Opus Jazz Clubban. A MAO meets the masters! estjein a zenekar zeneszerzői egy-egy nagy mesterrel beszélgetnek, a Legendás Albumok – John Coltrane 100 pedig négy lemezen keresztül követi Coltrane pályáját.
18:30 · 21:00
20:00
18:30 · 21:00
20:00
18:30 · 21:00
TALÁLKOZZUNK
A KÖVETKEZŐN IS.
Koncertek, új műsorok, háttértörténetek, friss hírek – és néha olyan dolgok is, amelyek egyszerűen nem férnek rá egy koncertplakátra.
Ha szeretnél időben értesülni a következő estekről, iratkozz fel a MAO hírlevelére.
Jazz és kortárs klasszikus zenei együttes
Fekete-Kovács Kornél művészeti vezetésével.