The Peacock – Tribute to Zoltán Kodály
The
Peacock
Kodály
öröksége
új
hangon.
A Modern Art Orchestra, Magyarország vezető big band együttese legújabb lemezével arra vállalkozik, hogy a magyar népzenekutatás és zenei művelődés egyik vezető személyisége, Kodály Zoltán kórusműveit értelmezze tovább.
Fekete-Kovács Kornél és a MAO munkásságának egyik legjellemzőbb vonása, hogy egyetlen művészi vízióba integrálja a kortárs klasszikus zene és a jazz különféle irányzatait.
Ezúttal a debreceni Kodály Kórussal társultak. Kodály eredeti kórusművei – köztük a Mátrai képek, az Este és az ikonikus Fölszállott a páva – mellett a zenekar tagjai által jegyzett, népdalokból is merítő big band és énekkari parafrázisok szólalnak meg.
Egy magyar zenész számára Kodály sokkal több, mint zeneszerző.
Mit jelent ma
Kodály öröksége?
De hogyan közelítsen az életműhöz az a jazz-zenész, aki nem csupán tiszteli, de őszintén szereti azt az örökséget, amit az ő művei, zenepedagógiája, népzenei hagyatéka és nevelési módszere jelent? Kodály ugyanis nem kedvelte a jazzt.
Abban a korszakban, amelyben a világ szinte ijesztő méretűvé tágult, Kodály számára a magyar népzene ápolása a magyar zenei kultúra megteremtését, egyben a nemzeti felemelkedést jelentette.
A Modern Art Orchestra zeneszerzőit, egyben szólistáit – Fekete-Kovács Kornélt, Ávéd Jánost, Bacsó Kristófot, Cseke Gábort és Subicz Gábort – mégis Kodály Zoltán művei inspirálták alkotásra.
Fel kellett tenniük a kérdést, mit szeretnének követni: azt a Kodályt, aki érinthetetlen szoborrá, szinte mondai alakká válhat, vagy azt a hagyományt, amelynek a célja nem más, mint éneklésre, alkotásra, s különösképpen a játékra, improvizációra tanítani?
FÖLSZÁLLOTT
A PÁVA
A kórushagyomány
új értelmezése.
A Fölszállott a páva nem egyedülálló vállalkozás a jazz nagyzenekar életében, hiszen a 2018-ban megjelent, Bartók Béla Tizenöt magyar parasztdal ciklusát taglaló CD-lemezükön már bizonyosságát adták annak, miként fordulhat egy mai szerző alázattal és tisztelettel a magyar zene óriásainak művészete felé.
Az új lemezzel figyelmüket Kodály Zoltán életművének egyik leginkább becsben tartott részére irányították – a kórusművekre. A műfajjal Kodály már zeneakadémistaként megbarátkozott, és egyetlen alkotói korszakában sem hanyagolta el.
Úgy gondolta, a karéneklés nem egyszerűen társadalmi, közös lelki élményt nyújt, hanem fejleszti a társadalmi szolidaritást és lebontja az osztályok közötti választófalakat.
A Modern Art Orchestra partnere ezen az albumon a Kocsis-Holper Zoltán vezette debreceni Kodály Kórus.
Éjszaka, népdal
és új kompozíciók.
Az albumot nyitó kompozíció, a Prelude To The Night a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél szerzeménye, amelyben a szárnykürt szelíden invokálja azt a hangulatot, amely aztán Kodály legkedveltebb kórusművében, az Estében is megjelenik.
A Determination című Subicz-szerzeményben hangról hangra idéződik meg az Intermezzo szinkopált témája a Háry Jánosból, míg az Eternity és a Dusk című darabokban a Kodályra is nagy hatást gyakorló impresszionista törekvésekkel találkozunk.
A Mátrai képek két MAO-komponistát is inspirált. Bacsó Kristóf The Scamp című darabjában Vidróczki Marci zenei portréja rajzolódik ki, míg Cseke Gábor Loyalty című lírai darabjában a Vidróczki-motívum mellett a Madárka, madárka kezdetű magyar népdal dallamára is rábukkanunk.
A szabadság
szimbóluma.
A páva a magyar népköltészetben a véget nem érő szerelem, a betyárballadákban pedig a szabadulás jelképe volt. A népdalt Ady Endre is felhasználta, akinek versében a páva a modernség és a progresszió szimbólumává vált.
Kodály Zoltán számára Ady követendő eszményt nyújtott: a költőhöz hasonlóan ő is olyan országról gondolkodott, amely saját népi és történelmi gyökereiből teremti meg a modern államot.
A pentaton páva-dallam nemcsak a kórusműben, hanem a nagyzenekari Páva-variációkban is feltűnik, ezen az albumon pedig a Modern Art Orchestra új zenei környezetében születik újjá.
A fanfár a szaxofonok ködszerű hangszöveteiből, hosszú expozíció után győzedelmes hangon bukkan fel, majd lírai improvizáció tárgyává válik – mintha egy eszme organikus kibomlását követnénk végig a zene nyelvén.
A tradíció
nem állhat meg.
A hagyománnyal és modernséggel kapcsolatos gondolataikat a Children’s Song című kompozícióban fogalmazzák meg az alkotók.
A szöveges idézet egy Kodállyal 1966-ban Los Angelesben készült interjúból származik, majd Fekete-Kovács Kornél gondolatait Pocsai Kriszta dalszövege viszi tovább: vajon a hagyomány tágítja vagy szűkíti a perspektívánkat; alakíthatjuk-e, megtölthetjük-e élettel, megérinthetjük-e?
Fekete-Kovács Kornél úgy találta, hogy az utódoknak nemcsak ápolniuk kell a tradíciót, hanem hozzá is kell adniuk, máskülönben az megfagy, megmerevedik és elhal.
Az pedig, hogy a lemez nem a Modern Art Orchestra, hanem Kodály szerzeményével zárul, több mint puszta gesztus: azt üzeni, hogy a zeneszerző életműve továbbra is ihletforrás lehet.
A Modern Art Orchestra és a Kodály Kórus inspiráló lemezét hallva nem is tehetünk mást, mint elámulni az idő múlásán, amit nem lehet megállítani, miközben az elszórt magokból újabb hajtások, a hajtásokból pedig újabb elszórt magok lesznek.
Csabai Máté
KÉT LEMEZ.
15 TÉTEL.
Modern Art Orchestra
Vezényel: Fekete-Kovács Kornél
Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
THE
PEACOCK
Modern Art Orchestra × Kodály Kórus Debrecen
Tribute to Zoltán Kodály
Hallgasd meg
a teljes albumot.
Válaszd ki a kedvenc streamingplatformodat.
Modern Art Orchestra × Kodály Kórus Debrecen · BMC Records · BMCCD333 · 2024